Valami megváltozott!

Két napja mindenki azt hajtogatja, hogy megváltoztam.Pedig egyáltalán nincs erről szó. Még mindig ugyan az a lány vagyok, csak néha van az ember életében hullámvölgy, de majd újra a tetején lesz, mint egy hullámvasút. Mindenkinek vannak rosszabb napjai amin nem olyan vidám, nem olyan élettel teli, de akkor is önmaga. Mindenkinek több arca van, boldog, félénk, okos, butus, vidám, szomorú, sértődött és így tovább. Nem lehetek mindig vidám, nem mosolyoghatok mindig, az ég sem mindig tiszta néha beborul. Talán ez is kihat a kedvemre, most esik fúj és be van borulva az ég, akár csak a kedvem. Talán majd ha kisüt a nap a felhők elvonulnak én pedig elutazok a családommal nyaralni egy kicsit kikapcsolódni akkor feltöltődök és újult erővel vágok bele a nyárba. 

Ne várjátok azt, hogy mindig mosolyogjak mindig pozitív legyek. Néha elvesztem a lendületem és elbizonytalanodok. Van amikor smink nélkül futkározok itthon egy pizsiben egy hétig mert épp ehhez van kedvem. Van mikor kócos hajjal megyek le a boltba egy salátáért mert ehhez van kedvem. És legszívesebben bebugyolálnám néha magam a takarómba és úgy mennék suliba csak mert ehhez lenne kedvem. De össze kell magam szendi és felöltözni kisminkelni magam kifésülni a hajam, és azt a látszatot kelteni, hogy velem minden rendben, mosolyogni mikor nincs is kedved. Feltenni az álarcot, csak mert ez az elvárás.

Egy ideje étkezési problémákkal küzdök. Minden úgy kezdődött, hogy másoknak akartam megfelelni. Volt mikor alig ettem, majd feladtam és telezabáltam magam, majd bűntudatom volt és megint koplalni kezdtem. Így ment egy jó darabig. Mikor egy nap..még áprilisban meg nem fogadtam, hogy ennek most vége és csak is magam miatt kezdek bele a kilók leadásába. Azóta 8 kg-ot sikerült leadnom, és tényleg büszke vagyok erre. Néha ma is előjön a megfelelési kényszer és akkor szomorú leszek, magamba zárkózom, nem eszek semmit émelygek és hasonlók.
Furcsa, hogy engem tartanak páran példaképüknek. Nekem is vannak teljesen ismeretlen emberek akik számomra inspirálóak, de hogy én miben lennék az azt nem igazán tudom. De örülök, hogy valakinek tudok az arcára néha egy-egy mosolyt csalni, vagy ösztönözni valamiben. Bármiben.
Szeretnék egy olyan ember lenni aki magasról tesz mások véleményére, aki a mának él, aki boldog, kiegyensúlyozott életet él. Aki nyitott a barátkozásra aki szeret élni. Mindent megteszek, hogy véghez vigyem, de akkor sem leszek mindig önfeledt boldog. Csak vidám.

És végezetül szeretném megköszönni azoknak az embereknek akik kitartanak mellettem és bátorítanak. És szeretném annak a lánynak megköszönni aki az ezelőtti bejegyzésemhez kommentelt, mert nagyon nagyon szívmelengető volt, és örömmel látom, hogy még vannak ilyen emberek ezen a földön. Köszönöm!!
Xx