hullaszagúMájuss.

hallgass egy kis jó zenét ha már itt vagy!

Szerintem vásárlási mániában szenvedek. Folyton azon agyalok, mit kéne vennem még és mit vegyek majd fel. "Ehhez illik ez? Ez jó lesz úgy?" és a többi. Minden nap ruhás boltok oldalait nézegetem, és összeállítások után kutakodom, szólhatok ha megőrültem? Oké. MEGŐRÜLTEM.

Ez a blog ha úgy vesszük, magamnak is szól, meg persze neked!!!Nektek! akik fogalmam nincs miért, de kíváncsiak a nap mint napjaimra. Szóval szerintem megérdemlitek a teljes őszinte beszámolót.
Hát kezdjük ott, hogy mivel pénteken nem volt iskola, háhááá imádlak premo.. de csak ilyenkor. Szóval a lányokkal megbeszéltük még aznap, hogy szombaton elmegyünk egyet inni. vagyis nem egyet, de így beszéltük meg. Időközben elhívtak minket egy szülinapi bulira, ahová én először nem nagyon akartam elmenni, mert nem voltam, olyan jóba a házigazdával, vagyis nem is ismertem annyira, hogy én elmenjek az ő tizenkilencedik születésnapjára. De hát ott kötöttünk ki. De hogy hogyan....

Délután három volt, még nagyban pizsiben feküdtem az ágyban, ne kérdezzétek, évente egyszer fordul elő. na szóval csörgött a telefonom, a barátnőm volt, hogy nincs e kedvem elmenni szoláriumba. Hát elmentünk, de akkor ugye már nem mehetünk szülinapra üres kézzel, elmentünk vettünk egy pezsgőt meg egy milka csokit.  Végül is egy szolárium sem volt nyitva szombat délután, igen ez Bük kérem szépen. na szóval mivel autóval voltunk annyira nem volt nagy gond. Hazaértem még egy kicsit gépeztem, meg anyáék megtömtek valami sajtos tésztával, az a címszó alatt, "nem eszel semmit".
Ötre voltam hivatalos a barátnőmhöz, egy kis melegítésre, de olyan fél hatra értem oda. Két órát hülyültünk, meg beszélgettünk, aztán elindult az este. Valami borzalmas itallal kezdtünk, de mi mivel olyan okosak vagyunk tejjel, ismétlem TEJJEL ittuk. Egyébként úgy jó volt, mert elvette teljesen az ízét, és csak a tejet lehetett érezni. Megittuk mind ami benne volt. Ez olyan fél üveg lehetett. Már ekkor kicsit beéreztünk, mivel egy almán meg egy tésztán kívül semmi sem volt bennünk. Fél kilenckor, vagy akörül már nem tudom pontosan elindultunk, hogy találkozzunk az egyik ilyen iszogatós helyen a barátnőnkkel. addig kikértünk egy vodka narancsot, amit először pálinkával adtak, de visszavittük és végül is kicseréltek. Aztán ott iszogattunk, meg volt egy két cigi. De tisztázzuk én nem cigizek, sose szoktam, csak buliba, de most komolyan akkor ki nem. Jó lényegtelen.

Tízkor kezdődött a szülinapi buli, mi olyan negyed tízkor indultunk el a helyről biciklivel(!!!!!!!!!!), körülbelül tíz percen belül ott is voltunk.
Bementünk átadtuk az ajándékot, aztán már adták is a piát. Még egy perce sem voltunk ott de már koccintani kellett, meg még töltötték a poharakat. Szerintem nem kellett volna már az utolsó kettő, vagy három. szóval vicces volt az este..egy rész viszont megtartanék magamnak, ha lehet.
Fél kettő körül értem haza... biciklivel(!!!!!!) jöttem. szerintem olyan gyorsan tekertem hogy 5 perc volt az út, vagy még annyi sem, mert elvesztettem az idő érzékemet. Fogalmam nincs mikor aludtam el, de annyira szédültem, mint még életemben soha. Szóval élmény teli volt az éjszaka, csak nem emlékszem rá.

Ma reggel nyolckor!!!!! keltem fel, és reméltem, hogy egyhamar nem kell kikelnem a jó meleg ágyból, ahol még reggel is szédültem. de anya jött, hogy jó reggelt, vagyis a little things ment a viván és bekapcsolta nekem, hát nem aranyos!!!! Aztán közölte, hogy keljek fel hamarosan mert megyünk a mamához, hát nem aranyos??? janem. Valahogy sikerült kikecmeregnem onnan és összedobni magam, hogy valahogy kinézzek. Reggelire egy kefir ment le a torkomon meg egy alma. Meg ettem egy fagyit ebédként. A mama egy sűltcsirkemellett is lenyomott a torkomon, hát ilyenek ezek a mamák. aztán négykor elindultunk haza, és végre lefürödhetem, mert kinn olyan hőség volt, főleg benn a városban. Ez borzalmas komolyan. Felöltöztem pizsibe, kicsit sem néztek hülyének ötkor pizsamában... befeküdtem az ágyba és valami ment a tévében de én igazából a telomról face-ztem :) Az Ágival. Vártam egy órát míg ideülhettem a géphez, mert a laptopom foglalt volt. Hát persze, apának valami nagyon fontos ügyet kellett elintéznie, és még mindig intézi. 

Ma nyitottunk egy fashion blogot ami még nagyon a kezdeteknél tart, de dolgozunk rajta. istenem nem is tudom mit csinálnék ez a lány nélkül. és tudom, hogy majd olvassa ezeket a sorokat, és csak szeretném ha tudná, hogy tartja bennem a lelket, és kitartóvá tesz. Én pedig őt, és ez annyira jó. Köszönöm.

folytatás következik....