4.nap-Anglia-London

Negyedik napunk végre Londonba vezetett. Fő célunk a London Eye és a Madame Tussauds volt.
Reggel korán indultunk, hogy időben a városba érjünk és ne legyen nagy dugó, illetve ne keljen sokáig sorban állni. 
A Madame Tussauds előtt már kora reggel is  kígyózó sorok álltak. Szerencsére nekünk egy 10 percet kellett csak várni, mivel mi másik bejáraton mentünk be, mint a többiek. Megnézték a táskáinkat ismét, és a kártyákat is elkérték aztán pedig indulhatott a buli. Amint beértünk egy hatalmas terem tárult elénk. Szólt a zene villogtak a vakuk és hatalmas tömeg hömpölygött az egész teremben. Mindenki a szobrok mellett állt és képeket csinált. Én is odaálltam a legtöbbhőz. Mint például George Clooney, Johnny Depp, Robert Pattinson, Taylor Lautner, Emma Watson, Miley Cyrus. Miután kijutottunk nagy nehezen ebből a teremből egy kisebb bolt volt jobbra ahol csak One Directionös termékeket lehetett kapni és könyveket. Majd volt egy telefonfülke ami a jól ismert TMH albumon is rajt van. Természetesen lefényképeztem azt is.

Már messziről hallottam a LWWY-ot mikor még a terembe sem értünk. Izgatottan kukucskáltam be a terembe, majd végül be is mentünk. Igen ott ültek a "fiúk". Annyira élethű volt, főleg Louis szobra. Tudjátok mikor van az az érzés..amikor el sem hiszed, hogy ez most történik. Na velem akkor olyan volt. Rengeteg napja vártam már ezt a pillanatot. Az egész múzeumon elül itt volt a legnagyobb tömeg. Mindenki , kicsi, nagy, fiatal, öreg, le akart velük fényképezkedni. Próbáltam kamerázni meg fényképeket csinálni amennyit csak lehetett. Körülbelül háromszor álltunk vissza a sorba hogy megint tudjunk képeket csinálni. Egy kettőn talán normális fejem van ....Mindenki aki csak megteheti látogasson el oda, kihagyhatatlan. Ezt látni kell! 
Miután elbúcsúztunk a fiúktól tovább mentünk. Politikusok, tudósok és persze a királyi család is megtalálható volt. Harry hercegnek csak a válláig értem. Vicces volt. 
Volt még egy horror ház is ahol színészek ijesztgettek minket. Én csak a legvégén ijedtem meg egyszer, volt amikor a nyakadba lihegtek meg az arcodba, vagy megfogták a vállad, és hasonlók, viszont az utolsó a sarokból ugrott elém. Sikítottam egyet. 
Kiérve a múzeumból elmentünk valami ebéd után nézni. Útközben találtunk egy Nando's-t is.

A megbeszélt időpontban visszaértünk a buszhoz, viszont két lányra több mint fél órát kellett várni, de azért sikerült elindulnunk a London Eye-hoz.
Egy két helyen nagy volt a forgalom, de nem volt sok az út. London nem olyan, hogy mozdulni sem lehet, normálisak az emberek. Reggelente van egy kis dugó, mivel mindenki siet a munkahelyére. Az iskola fél kilenckor kezdődik itt. És a legtöbb munkahelyre is ilyenkor kell odaérni. A boltok többsége 9-10 körül nyílik. 
Tehát a London Eye, ami nekem a legjobban tetszett. Minden nap láttunk és annyira megtetszett.
Miután megkaptuk a jegyünket sorba kellett állni, ez viszont egy kicsit tovább tartott, de így is negyed órán belül már a célegyenesben álltunk. Természetesen itt is átkutattak minket és a férfiakat még egy detektorral is megvizsgálták. Körülbelül fél óra alatt ért körbe. Elég lassan ment, de mindenképp megéri felülni. Nagyon szép a kilátás, ne hagyjátok ki, ha egyszer már ott vagytok.
Miután leszálltunk a kerékről, átsétáltunk a Temzén, egy direkt gyalogosoknak épített hídon majd megálltunk egy parkban ahol rengeteg tulipán volt. Este pedig jött értünk a busz és egészen a szálláshelyig vitt minket. Fáradtam az ágyba dőltünk és hamar be is aludtunk.